logo

Hírek

2011-01-25

Így alkotmányoztak ők

Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta: a régióban sehol nem fordult még elő, hogy egyetlen pártszövetség más parlamenti pártok „igen” szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el egy új alaptörvényt.
Így alkotmányoztak ők

Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta: a régióban sehol nem fordult még elő, hogy egyetlen pártszövetség más parlamenti pártok „igen” szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el egy új alaptörvényt. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutat a Fidesz által kezdeményezett magyar alkotmányozási folyamat a volt kommunista országok alkotmányozásához képest.

A háttérelemzésből kiderül, hogy a húsz régióbeli posztkommunista országból összesen két országban – Magyarországon és Lettországban – nem született új alkotmány a szovjet érdekszférából való kikerülést követően, és egyedül Magyarországon van érvényben a kommunizmus időszakára datálható alaptörvény.

Az új alkotmányok elfogadása alapvetően két típusú legitimációs formában történt: népszavazással vagy parlamenti szavazással. A népszavazásra bocsátás elterjedt, de nem általános: összesen hat állam (Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szerbia) erősítette meg az alaptörvénye elfogadását referendummal. Ezekben az államokban megelőzően az adott ország törvényhozása is jóváhagyta az alaptörvényt. Mindössze két országban (Bulgáriában és Észtországban) hívtak össze speciális alkotmányozó gyűlést, míg Bosznia-Hercegovinában egy többoldalú nemzetközi szerződés, a Daytoni megállapodás által megfogalmazott alaptörvény van érvényben.

Azon tíz ország közül, ahol – Magyarországhoz hasonlóan - parlament fogadta el az új alkotmányt mindenütt többpárti támogatással és minimum 70%-os parlamenti többséggel hagyták jóvá az alaptörvényt. A környező országok közül Horvátországban 98%-os, Szlovákiában 76%-os, Ukrajnában 70%-os szavazati aránnyal, többpárti támogatással fogadták el a törvényhozás elé terjesztett alkotmány-tervezetet.

Elemzésünk szerint, ha a Fidesz-KDNP-n kívül más párt nem szavaz igennel az új alkotmányra és népszavazásra sem bocsátják az új alaptörvényt, akkor a húsz poszt-kommunista ország alkotmánya közül a magyar alkotmány mögött állhat arányaiban a legkisebb társadalmi/politikai támogatottság.

A teljes elemzés letölthető innen.



Vissza

Magunkról

A Policy Solutions egy budapesti székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés, a fenntarthatóság és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás. 

Tovább

Facebook

Kövess minket Facebook-on!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel a Policy Solutions hírlevelére!