logo

Hírek

2011-11-18

Európa: 80 millió szegény hazája?

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Csepeli György szociológus professzor az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Policy Solutions az európai szegénységről közösen megrendezett vitaestjén vett részt szerda este.
Európa: 80 millió szegény hazája?

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Csepeli György szociológus professzor az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Policy Solutions az európai szegénységről közösen megrendezett vitaestjén vett részt szerda este. Az "Európa: 80 millió szegény hazája" című rendezvényen a résztvevők reális képet vázoltak a hazai és európai szegénység helyzetéről, bár Csepeli György szerint Észak-Magyarországon mára már afrikai állapotok uralkodnak.

A vitaesten Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója ismertette a cég szegénységgel kapcsolatos reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit. Eszerint a magyar lakosság mindössze egyharmada ért egyet azzal, hogy az Európai Unió segít hazánknak a szegénység csökkentésében, és csupán egynegyede szerint fog csökkenni az elkövetkező évben a szegények száma Magyarországon. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság képviselője jelezte, hogy a közvélemény percepciója nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet, de támpontot adhat a további teendőkhöz; az Európa 2020 stratégia a versenyképesség erősítésével, új munkahelyek teremtésével és speciális programokkal tervezi 2020-ig összeurópai szinten 25%-al csökkenteni a szegények számát.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány egyetért az Európa 2020 stratégia céljaival, és az Európai Unió segít a munkahelyteremtésben, ami a szegénység elleni küzdelem fontos eszköze. Ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy Magyarországon 2006 óta folyamatosan csökkennek az átlagjövedelmek, és a rendszerváltozás csupán egy szűk, mintegy 10%-os réteg számára jelentett érdemi életszínvonalbeli javulást, ezért nem meglepő a lakosság pesszimizmusa.

Mindkét résztvevő, ha nem is "csodaszernek", de komoly előrelépésnek nevezte az európai roma keretstratégia megalkotását, amely hosszabb távon remélhetően szerepet játszat a roma közösségek súlyos gondjainak orvoslásában. Az államtitkár szerint a szegénység etnicizálása komoly probléma, és kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben rendszeresen kiáll a Jobbik cigányellenes megszólalásaival szemben. Saját bevallása szerint romaügyben a „gyakorlati kvóták” híve, ezért a kormány több programot is azzal a feltétellel indít, hogy bizonyos számú résztvevőjének cigány származásúnak kell lennie. Balog Zoltán szerint ugyanakkor „öngyilkos” az a politikus, aki 1-2 éven belül komoly áttörést vár cigányügyben. Az államtitkár Csepeli Györggyel egyetértett abban, hogy határozott felszólalásra volt szükség a cigánygyilkosságok ügyében, de reagálva kritikusaira rámutatott arra is „az emberi jogokért sokkal könnyebb harcolni, mint házakat építeni és munkahelyeket teremteni.”

Csepeli György szociológus vitatta a kormány közmunkaprogramjának hasznosságát, szerinte a közmunka nem valódi munka, sokkal inkább „Szolzsenyicin és Kertész Imre hőseinek élményeire emlékeztet.” Csepeli szerint 2-3 éves távlatban senkinek nem lehet értelmes közmunkát adni. Balog Zoltán a kormány célkitűzéseit értékteremtőnek nevezte, szemben a Gyurcsány-kormány hasonló programjával, amelyet szerinte az abban érintettek is „vízgereblyézésnek” neveztek.

Csepeli professzor élesen bírálta a naposcsibe- és tenyészállat osztogatás típusú programokat is, jó szándékú, de teljesen hatástalan kezdeményezésnek tartva ezeket. Csepeli György – természetesen a pénzhiány mellett – a szegénységből való kitörés fő gátjaként a bizalom és az innováció hiányát jelölte meg. Kitért arra is, hogy a mélyszegénység felszámolásában az iskolának kiemelt szerepe van, csakúgy mint a diszkrimináció-mentes légkör kialakításának és a területileg differenciált, helyi sajátosságokat is figyelembevevő szociálpolitika alkalmazásának. Jelenleg ugyanis szerinte egyenlőtlenségeket termel az iskola, az egészségügy és a közigazgatás is, ezért másfajta, proaktív szociálpolitikára van szükség.

A szociológus elvetette a kormány etnikai alapú felzárkóztató programjait, és hibának tartotta az Országos Cigány Önkormányzatra való támaszkodást a társadalmi és civil szervezetek, az egyházak és az Európai Unió aktív bevonása helyett, ugyanakkor fontos kezdeményezésként értékelte Balog Zoltán munkáját az európai romastratégia megalkotásáért. A professzor a helyzet rendezését Észak-Magyarországon kezdené, hiszen „Miskolctól északra már nem is balkáni a helyzet, ott Afrika kezdődik.”



Vissza

Magunkról

A Policy Solutions egy budapesti és brüsszeli székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás. 

Tovább

Facebook

Kövess minket Facebook-on!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel a Policy Solutions hírlevelére!
captcha