Az elmúlt években a Policy Solutions számos kutatásából kiderült, hogy a magyar társadalomban jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, és ennek részeként az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. A 2020-as évek egymásra rakodó válságai – a koronavírus-járvány egészségügyi válsága, a nyomában járó gazdasági válság, az orosz-ukrán háborúval együtt nagy erővel megérkező energiaválság, az elszabaduló infláció és megélhetési válság – különösen hangsúlyossá teszik a kérdést, hogy a magyarok milyen mértékben tudnak az államra számítani, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak akkor, amikor baj van. A közszolgáltatások minőségének kérdése ráadásul az utóbbi két évben nagy erővel érkezett meg a politikai napirendre is: a megszokott politikai viták mellett nagy visszhangot váltottak ki az egészségügyi és oktatási intézmények állapotával, a közösségi közlekedés problémáival és a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatos hírek is. Időszerű tehát áttekinteni, hogy a magyarok milyennek látják a közszolgáltatások színvonalát, milyen változásokat tapasztaltak azok minőségében az Orbán-kormányok 15 éve alatt, és miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait.
Kiadványunkban mérlegre kerül tehát az állam, mint szolgáltató. Bemutatjuk, hogy a magyarok mely közszolgáltatásokkal elégedettek és melyekkel kevésbé. Ezt követően részletesen áttekintjük, hogy a hazai közbeszédet folyamatosan foglalkoztató három területen, az egészségügyben, az oktatásban és a közlekedésben melyek a legégetőbb problémák a magyarok szerint, illetve a gyakran felmerülő közpolitikai javaslatoknak milyen a társadalmi támogatottsága. Az egyre súlyosbodó megélhetési válság okán külön fejezetet szentelünk néhány olyan lehetséges szociális intézkedés támogatottságának, amelyek az emberek terheit érdemben csökkenthetik.
A "Mérlegen az állam 2025-ben" innen letölthető.
Főbb eredmények:
- A legszínvonalasabb közszolgáltatások a magyarok szerint: energiaszolgáltatás, katasztrófavédelem és tűzoltóság, szemétszállítás.
- A közegészségügy színvonaláról és az utak állapotáról vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok.
- Az állami ügyintézés, a honvédség és az energiaszolgáltatás színvonala javult a legtöbbet az elmúlt 15 évben.
- Az egészségügy, az utak állapota, a közoktatás és a szociális ellátórendszer minősége romlott a legtöbbet az Orbán-kormányok alatt a magyarok szemében.
- Többen gondolják úgy, hogy a kormányváltás javítana a közszolgáltatások színvonalán, mint amennyien romlástól tartanak.
- Az oktatás legsúlyosabb problémái a magyarok szerint: kevés a jó pedagógus, elöregedő pedagógustársadalom, túlterheltek a diákok.
- A többség szerint az első diplomának ingyenesnek kell lennie, a tankötelezettség korhatárát vissza kellene állítani 18 évre, és az oktatási intézmények önkormányzati fenntartásban lennének jobb helyen.
- Az egészségügy legsúlyosabb problémái a magyarok szerint: hosszú várólisták, nincs elég egészségügyi szakember.
- A legnépszerűbb egészségügyi javaslatok: a társadalombiztosítás fizethessen magánegészségügyi ellátást is, mobil szűrőpontok a hátrányos helyzetű településekre, ingyenes oltások.
- A magyarok közel fele már igénybe vette a magánegészségügy szolgáltatásait, és kétharmaduknak az elmúlt évben nőttek is a magánegészségügyi kiadásai.
- A legfőbb közlekedési problémák: magas benzinár, az utak rossz állapota és a vasút késései.
- Pártokon átívelő egyetértés van abban, hogy az utak felújítása, a vasút javítása, illetve a vasúti és a buszos közlekedés összehangolása a három legfontosabb közlekedésfejlesztési prioritás.
- A legnépszerűbb szociális intézkedések az energiaválság és a lakhatási válság terheit enyhítő javaslatok.
A "Mérlegen az állam 2025-ben" innen letölthető.
Szerzők: Bíró-Nagy András - Csontos Tamás - Molnár Kristóf - Varga Attila
A tanulmány a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.
A Policy Solutions egy budapesti székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés, a fenntarthatóság és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás.
Kövess minket Facebook-on!