logo

Hírek

2016-11-28

Bemutattuk a „Populizmus helyzete az Európai Unióban” című évkönyvünket

A populista politika erők erősödésére reflektálva a Policy Solutions a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen minden év végén szisztematikusan áttekinti, hogyan is alakult a populizmus helyzete a megelőző esztendőben az Európai Unióban. Ennek érdekében az év során folyamatosan figyeljük a 28 uniós tagállamban azt a mintegy nyolcvan populista pártot, amelyek a közvélemény-kutatásokban mérhető támogatottsággal bírnak, és így az év végére átfogó és adatokra alapozott képpel rendelkezünk az adott esztendő „korszellemének” alakulásáról.
Bemutattuk a „Populizmus helyzete az Európai Unióban” című évkönyvünket

A 2016-os trendek vizsgálata alapján látható vált, hogy a populista pártok térnyerése az Európai Unió legtöbb országában – magas szinten ugyan, de - megállt, néhány kelet-európai és balti országban (Szlovákiában, Lettországban és Litvániában) azonban újabb üvegplafonokat törve erősödött. Szlovákiában 26 százalékpontot növekedtek a populista pártok egyetlen év alatt, Litvániában pedig a Földművesek és Zöldek Szövetsége megnyerte az őszi parlamenti választásokat. 

A „populista vasfüggöny” továbbra is létezik: Nyugat- és Kelet-Európában ugyanis lényegében csak a jobboldali populizmus van jelen, Dél-Európában viszont kivétel nélkül csak a baloldali populisták tudnak komolyabb eredményeket elérni. Olaszországban a „se nem jobb, se nem bal” Öt Csillag Mozgalom küzd a legerősebb olasz párt címéért. Az Európai Unió legnépesebb tagállamai közül Lengyelországban már egy éve a populisták alkotják a kormányt, de Franciaországban és Olaszországban is könnyen a legnépszerűbb erővé válhatnak a következő választásokon. Franciaországban ráadásul a már eleve igen magas tavalyi szintről növekedett tovább a populistákra szavazó franciák aránya 2016-ban.  

Az Európai Unió 28 tagországa közül 2016 őszén 9 országban van jobboldali populista párt kormányon (Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Görögországban és Szlovákiában), Dániában jobboldali, Portugáliában pedig baloldali populisták támogatják kívülről a kormányt. Baloldali populisták jobboldali populistákkal kormányoznak Görögországban. Így összesen az uniós tagországok kormányainak több mint egyharmadára van a populistáknak közvetlen ráhatása.

A 2016-os közvélemény-kutatási adatokból az is kiderül, hogy a populisták kormányon is megőrzik támogatottságukat. Az Európai Unió három legnépszerűbb populista pártja (a magyar Fidesz, a bolgár GERB és a lengyel PiS) kormánypárt. Magyarország a tekintetben is „rekorder”, hogy az egész Európai Unióban itt szavaznak legnagyobb arányban populista pártokra az emberek: a biztos szavazók 67 százaléka jobboldali populistákra adja szavazatát. 

A populisták által előtérbe helyezett politikai kérdések természetesen országról-országra változnak, de mégis van több olyan ügy és téma, mely dominálja a legsikeresebb populista pártok kommunikációját. A nemzeti önrendelkezést erősítő és egyúttal az európai integráció egészét vagy valamelyik részét ellenző népszavazási kezdeményezések szinte az összes vizsgált populista párt repertoárjában megjelentek.

A Brexit-népszavazás eredménye ráadásul rámutatott a populista erők működésének azon jellegzetességére, hogy nemcsak közvetlen hatalmi pozícióik révén jelentenek veszélyt a mainstream pártokra és a politikai rendszerre, hanem formális hatalmi pozíciók nélkül is képesek lehetnek egy-egy általuk képviselt ügyben sikereket elérni.

Ezért is fontos, hogy a reprezentatív demokrácia helyett a közvetlen demokrácia eszközeit előtérbe helyező olasz Öt Csillag Mozgalom az eurózónából való kilépés, a francia Nemzeti Front és a Balfront pedig Franciaország uniós integrációval való teljes szakítása érdekében kíván referendumot rendezni. A magyar menekültkvóta-ellenes népszavazás sem volt magányos kezdeményezés: többek közt Észtországban és Lengyelországban is hasonló referendum érdekében kampányoltak az ottani populista pártok.

A menekült- és bevándorlóellenesség – mint a jobboldali populisták „hagyományos” témája – jelentős reflektorfényt kapott 2016-ban is az európai terrortámadások és a megoldatlan menekültkrízis miatt. Kelet-Európában – többek közt - a magyar, a szlovák, a lengyel, a cseh, a litván és az észt populisták is menekültellenes kampányokat indítottak vagy menekültellenes kampánybeszédeket tartottak. Nyugat-Európában elsősorban Ausztriában és Franciaországban tudtak a helyzetből populista pártok profitálni – Németországban ugyan erősödött a jobboldali populisták támogatottsága, de annak szintje továbbra is messze elmarad a legtöbb uniós országhoz képest.

A menekültellenesség és a nemzeti önrendelkezés kérdése mellett a populista pártok egyik népszerű üzenete a választópolgárok életszínvonalát érintő gazdasági, pénzügyi megszorító intézkedések elutasítása. Ellentétben az idegenellenességgel, a megszorítások elutasítása semmiképpen sem értékelhető szélsőséges politikának, ugyanakkor a hagyományos populista elemek – az ellenségkép felállítása, a „gonosz elitek” szembeállítása a „néppel”, a balközép és a jobbközép pártok egységes kritikája – általában jellemzők a megszorításellenes – általában baloldali – pártok politikájára. A Brexit és az általa keltett erősödő euroszkepticizmus politikai hatásai mellett ugyanakkor háttérbe szorult ez a gazdasági téma a populista szervezetek retorikájában, és elsősorban – de nem kizárólag - a mediterrán országokban, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában talált követőkre.   

A populista pártok a politikai rendszerből és a hagyományos pártokból kiábrándult választók számára friss, új alternatívát képesek mutatni, illetve ennek illúzióját nyújtják. Ennek a rendszeren kívüliségnek az egyik gyakori kifejezési formája a populista pártok programjában megjelenő markáns korrupcióellenesség, amellyel a régi pártok gazdasági és hatalmi visszaéléseire kívánnak reflektálni, és magukat a korrupt hatalommal szemben tiszta erőként pozícionálni. 2016-ban azonban megfigyelhetővé vált egy ellentétes irányú folyamat, mégpedig az, hogy az európai populista pártok közül is egyre több -így a magyar, francia, bolgár, olasz - keveredett olyan korrupció gyanújába, amely ellen retorikailag korábban maga is fellépett. A „tisztaság imázsának” erodálása miatt ez a jelenség figyelmeztető lehet a populista pártokkal szimpatizálók számára, és hosszabb távon az önazonosságuk ilyen típusú elvesztése ezen pártok növekedésének egyik legfőbb gátjává is válhat.

A Populizmus helyzete az Európai Unióban című évkönyvünk ide kattintva tölthető le.



Vissza

Magunkról

A Policy Solutions egy budapesti és brüsszeli székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás. 

Tovább

Facebook

Kövess minket Facebook-on!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel a Policy Solutions hírlevelére!
captcha