logo

Hírek

2017-10-18

A magyar EP-képviselők tevékenysége a 2014-2019-es ciklus félidejében

A Policy Solutions 2009 óta rendszeresen nyilvánosan értékeli a magyar európai parlamenti képviselők brüsszeli és strasbourgi teljesítményét. A Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen készített legújabb elemzésünkkel ez a hagyomány folytatódik. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2014-2019-es európai parlamenti ciklus félidejéig milyen témákra fókuszáltak a magyar politikusok, melyik frakció milyen ügyeket tartott fontosnak képviselni Brüsszelben, és az egyes EP-képviselők mennyire voltak aktívak jogalkotói és politikai területeken.   
A magyar EP-képviselők tevékenysége a 2014-2019-es ciklus félidejében

A magyar európai parlamenti képviselők szakpolitikai munkáját a 2014-2019-es parlamenti ciklus kezdete óta elkészített jelentések/árnyékjelentések, vélemények és módosítók alapján vizsgáltuk. Az egyes szakpolitikai munkák értékelésekor a jelentéstevői feladatokat tekintettük az európai parlamenti munka csúcsának, így azok a képviselők, akik elláttak rapportőri feladatokat, mindenképpen előrébb kerültek rangsorunkban.  Értékelésünk alapján összességében Jávor Benedek (Zöldek), Szanyi Tibor (S&D), Pelczné Gáll Ildikó (EPP), Meszerics Tamás (Zöldek) és Deutsch Tamás (EPP) számítanak a legtöbbet dolgozó magyar törvényhozóknak.

 

Két magyar politikus, a zöldeket erősítő Jávor Benedek és a néppárti Pelczné Gáll Ildikó mind a négy általunk vizsgált szakpolitikai jellegű tevékenység tekintetében kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedhet, mindegyik értékelt dimenzióban a legtöbbet dolgozó öt képviselő között szerepel. Jávor három kategóriában, az előadói jelentések, az árnyékelőadói jelentések, valamint az árnyékelőadóként készített vélemények tekintetében is első helyezést ért el, a legtöbb ilyen dokumentumot készítő magyarországi politikus, aki emellett a vélemények elkészítése és a beadott módosítóindítványok tekintetében is az élmezőnyben foglal helyet. Pelczné Gáll Ildikónál egyetlen honfitársunk sem készített több raportőri véleményt, emellett egyetlen raportőri jelentésével holtversenyben a második, az árnyékelőadói jelentések és árnyékelőadói vélemények rangsorában pedig a harmadik helyet szerezte meg.

 

Igen aktív volt a szakpolitikai munkát igénylő területeken a néppárti Deutsch Tamás, a szocialista Szanyi Tibor és a zöldpárti Meszerics Tamás is. A néppárti és a zöld politikus két-két raportőri jelentést készített, Deutsch emellett az árnyékelőadói jelentések és a raportőri véleményeket figyelembe véve is az egyik legaktívabb hazai EP-képviselő volt a jelenlegi ciklus első felében. A szocialista képviselők közül Szanyi Tibor volt a legaktívabb a szakpolitikai jellegű tevékenységek területén.

 

Nem mindegyik magyar EP-képviselő volt azonban ennyire aktív szakpolitikai területen, mint a fent említett politikusok.  Öt olyan magyar EP-képviselő is van a 21 között, aki közel három év alatt egyetlen véleményt vagy jelentést sem írt, sem raportőrként, sem árnyékelőadóként. Közülük hárman a Jobbik által delegált független képviselők, akiknek frakción kívüliségük miatt nehezen van lehetőségük ilyen szakpolitikai munkákban való részvételre. Van ugyanakkor két néppárti képviselő, akik a három jobbikos döntéshozóhoz hasonlóan teljesen passzív voltak a szakpolitikai munka tekintetében: Erdős Norbert és Tőkés László az EP legnagyobb frakciójának tagjaként sem készítettek sem jelentést, sem véleményt 2014 és 2017 között, és így őket tekinthetjük a szakpolitikai téren a legpasszívabb, „legláthatatlanabb” magyar európai parlamenti képviselőknek.

 

Az európai parlamenti képviselők formális politikai tevékenysége elsősorban a plenáris ülésen történő felszólalásokból, az uniós intézmények felé benyújtott kérdésekből, az állásfoglalási indítványaikból és az írásbeli nyilatkozataikból áll. Ezen tevékenységi formákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy politikai munka tekintetében Szanyi Tibor a legaktívabb magyar képviselő. Az MSZP-s képviselő szólalt fel a legtöbbször plenáris ülésen, ő adta be a legtöbb írásos nyilatkozatot és állásfoglalásra irányuló indítványt, emellett a harmadik helyen végzett a parlamenti kérdések képzeletbeli rangsorában is. Rajta kívül két S&D-s frakciótársa, Molnár Csaba és Ujhelyi István is jelentős politikai munkát végezett az elmúlt három évben. Molnár a legtöbb parlamenti kérdés megírásán túl a parlamenti felszólalások tekintetében is felállhatott a képzeletbeli dobogóra, míg Ujhelyi három parlamenti politikai eszközt vizsgálva is a legaktívabb képviselők közé került.

 

A néppárti politikusok közül a politikai munkát tekintve kiemelkedik két képviselő is, Pelczné Gáll Ildikó, illetve Erdős Norbert. Pelczné Gáll Ildikó, aki az EP alelnöke is, a parlamenti felszólalások és az állásfoglalásra irányuló indítványok tekintetében nyújtott kiemelkedő teljesítményt, a 2014 óta Brüsszelben politizáló Erdős pedig három politikai tevékenységben is az elsők között végzett. A legpasszívabb magyar képviselő politikai tekintetben Schöpflin György volt, aki három esetben is a rangsor utolsói közé került. Érdekes még az ugyancsak néppárti Tőkés László esete, aki az állásfoglalásra irányuló indítványokat tekintve a második legaktívabb képviselőnek tekinthető, mégis három esetben is a rangsor végén szerepel, így az összesített politikai munkát tekintve ugyancsak a passzív képviselők közé tartozik.

 

A Zöldek frakciójának két magyar képviselőjét is megtalálhatjuk a politikailag aktív és passzív képviselők rangsorában egyaránt. Jávor Benedek a parlamenti kérdések és az írásbeli nyilatkozatok tekintetében került toplistánk első felébe, viszont a felszólalásokat figyelve az “inkább néma” képviselők között találjuk meg a nevét.  Az LMP-s Meszerics Tamás az állásfoglalásra irányuló indítványokat tekintve került a legaktívabbak közé, ám két esetben is, a parlamenti kérdéseket és a plenáris felszólalásokat figyelve is a ranglista végén helyezkedik el, ennek következtében Meszerics – Schöpflin György után - a második legpasszívabb magyar EP képviselőnk a politikai munkát tekintve.

 

A háromból két jobbikos képviselő, Morvai Krisztina és Kovács Béla is a politikailag gyengén teljesítő képviselők táborába kerültek: Morvai Krisztina háromszor került a sereghajtók közé, míg Kovács Béla két esetben végzett az utolsók között, így összesítésben mindkét képviselő a legpasszívabb politikusok közé tartozik.

 

A 21 magyar EP-képviselő munkáját áttekintve körvonalazódott számunkra, hogy az egyes képviselők milyen szerepfelfogást visznek, milyen politikát folytatnak az Európai Parlamentben. Négy szerepfelfogást különböztettünk meg: az uniós szakpolitikust, a nemzeti szakpolitikust, az uniós politikust és a nemzeti politikust.

 

Az uniós és nemzeti szakpolitikusok kategóriájába azon képviselők tartoznak, akik szakmai munkájuk fókuszába európai szintű szakpolitikai javaslatok kidolgozását, általában véve az EU közpolitikái hatékonyságának javítását helyezik, vagy akiknek fő céljuk a küldő országnak (Magyarországnak) kedvező közpolitikai változások elérése. Uniós és nemzeti politikusnak azt tekinthető, aki tevékenysége középpontjába az Európai Uniót, mint politikai egységet érő politikai kihívások megoldását tekinti, vagy azon témákat helyezi prioritásai közé, amelyek Magyarország és a magyar állampolgárok számára valamilyen oknál fogva kiemelkedő fontosságú politikai üggyé váltak.

 

A 2014 óta eltelt mintegy három évben a 21 magyar EP-képviselő közül sokan kiemelkedő szakpolitikai teljesítményükkel hívták fel magukra a figyelmet, mások ”honvédőként” szólaltak fel Magyarország, a magyar állampolgárok vagy az Európai Unió vélt vagy valós érdekeiért. A magyar médiába azonban szinte kivétel nélkül csak az utóbbiak ügyekkel lehetett bekerülni, a szakpolitikai munkája szinte egyetlen képviselőnek sem tartott számot a média érdeklődésére.

 

A képviselők közül többen is erősítették azokat a sztereotípiákat, hogy az Európai Parlament egy „politikai elfekvő”, és „láthatatlan képviselőként” alig mutattak fel szakpolitikai vagy politikai eredményeket az elmúlt években. Elsősorban ez a jobbikos képviselőkre igaz, de néhány olyan ismertebb és befolyásosnak tarott politikus is visszavett az EP-n belüli tempóból, mint Szájer József vagy Tőkés László. 

 

Boros Tamás - Kadlót Tibor - Laki Gergely teljes tanulmánya ide kattintva tölthető le. 



Vissza

Magunkról

A Policy Solutions egy budapesti és brüsszeli székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás. 

Tovább

Facebook

Kövess minket Facebook-on!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel a Policy Solutions hírlevelére!
captcha