logo

Hírek

2011-12-14

Visszacsúszás a középmezőnybe

A 2012-től életbe lépő új Alaptörvényhez kapcsolódó törvények közül az egyik legfontosabb az Alkotmánybíróságról szóló törvény, melyet végső formájában 2011. november 14-én fogadott el a parlament. A törvény rendelkezései alapján számos alkotmányjogász fogalmazta meg azt a kritikát, hogy az új szabályozással Alkotmánybíróság szerepe a jelenleginél jelentősen kisebb lesz.
Visszacsúszás a középmezőnybe

A 2012-től életbe lépő új Alaptörvényhez kapcsolódó törvények közül az egyik legfontosabb az Alkotmánybíróságról szóló törvény, melyet végső formájában 2011. november 14-én fogadott el a parlament. A törvény rendelkezései alapján számos alkotmányjogász fogalmazta meg azt a kritikát, hogy az új szabályozással Alkotmánybíróság szerepe a jelenleginél jelentősen kisebb lesz. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk ezen állítások valóságtartalmát az utólagos absztrakt normakontroll intézményén keresztül. Azért éppen ezt az alkotmánybírósági jogkört választottuk, mert az utólagos absztrakt normakontrollt olyan eszköznek látjuk, amely különösen alkalmas arra, hogy az alapvetően kompetencia-elvű Alkotmánybíróság a választott politikai erők mozgásterét korlátozza. Összességében arra voltunk kíváncsiak, hogy a 2010-ig csakugyan rendkívül erős pozíciójú magyar Alkotmánybíróság a kutatás vizsgálati tárgyának tekintetében mennyire gyengül meg, és európai összehasonlításban milyen erős jogosítványokkal fog rendelkezni 2012-től.

Elemzésünkben a többi EU-tagállam intézményeivel vetettük össze a magyar Alkotmánybíróság 2012 előtti és 2012 utáni jogköreit. A megfelelő összehasonlíthatóság érdekében azokat a személyeket, intézményeket, amelyek az alkotmánybírósághoz fordulhatnak utólagos absztrakt normakontroll ügyében, 5+1 kategóriába csoportosítottuk. Ezeket a csoportokat „hozzáférési csatornáknak” neveztük el. A hozzáférési csatornákat egy olyan erősorrendben vázoltuk fel, hogy a végrehajtó hatalomtól leginkább független intézményeket soroltuk előre.

A hozzáférési csatornák vizsgálata jól mutatja, hogy a magyar Alkotmánybíróság - egészen az új Alaptörvény hatálybalépéséig – valóban Európa legerősebb jogosítványaival rendelkező intézménye. Amellett, hogy 2012-ig mind az öt hozzáférési csatorna nyitva volt, szinte mindegyik a legszélesebb tartalommal volt megtöltve. Magyarországon kívül jelenleg Európában még három másik – volt kommunista - országban elérhető mind az öt hozzáférési csatorna: Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovákiában.

Az új magyar szabályozás értelmében azonban 2012-től már csak három hozzáférési csatorna lesz nyitva, így Magyarország a listavezetői pozícióját a középmezőnyre cseréli le. Az új törvény révén megmaradó három csatorna (állampolgári, parlamenti, kormány) ráadásul változó erősséget képviselnek a kormány kontrolljában: az állampolgári csatorna továbbra is jelentős kontrollt biztosít, míg az országgyűlés és a kormány várhatóan gyengébb korlátozó funkciót fog ellátni.

Az új Alkotmánybírósági törvény két csatornát „zár el”: az igazságszolgáltatásit és az államfőit. Első esetében elmondható, hogy Európában nem szokatlan megoldást alkalmaz a jogalkotó, a másodiknál viszont Európában teljesen egyedülálló gyakorlat jön létre Magyarországon.

A teljes elemzés letölthető itt.



Vissza

Magunkról

A Policy Solutions egy budapesti székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás. 

Tovább

Facebook

Kövess minket Facebook-on!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel a Policy Solutions hírlevelére!