Feltehetően nem a népszerűség-hajhászás vezérelte az Orbán- és a Bajnai-kormányt a 2011-es magyar EU-elnökség prioritásainak kiválasztásakor, elképzeléseik nagyrészt mégis találkoznak a lakosság érdeklődésével – derül ki a Policy Solutions és a Medián közös kutatásából.

A Policy Solutions és a Medián novemberi felmérése során arra volt kíváncsi, hogy a soros magyar elnökség által prioritásként kezelt témák mögött mekkora hazai támogatás áll. A magyar prioritások közül az európai roma stratégia, a Duna Régió Stratégia, az európai energiabiztonság erősítése, a horvát csatlakozás, valamint Románia és Bulgária Schengen-övezetbe való belépésének lakossági támogatottságát mérte meg a két intézet.

Az egyes témákat vizsgálva kiderül, hogy az utóbbi években többször belpolitikai viták kereszttüzébe került európai gázvezeték, a Nabucco megépítésével kapcsolatban a legegyértelműbb a magyarok véleménye: elsöprő támogatottság (74 pont) övezi azt az állítást, miszerint az EU-nak önálló gázvezetéket kellene építenie. A jobbikos szavazók relatív orosz-barátságát mutatja, hogy körükben a legkisebb az alternatív vezeték kiépítésének támogatottsága.

Míg a Bajnai Gordon által felkarolt Duna Régió Stratégiát és az Orbán Viktor által meghirdetett roma stratégiát pártállástól független népszerűség övezi, Románia schengeni tagságát illetően már megosztottabbak a magyarok. Az évek során e kérdésben folyt politikai kampányok nem tűntek el nyomtalanul a szavazók emlékezetéből: a szocialisták a többi párt szavazóinál jelentősen kisebb mértékben (52 pont) támogatják a magyar-román határok lebontását.

A magyar elnökség egyik nagy szimbolikus sikere lehetne, ha lezárulnának Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások. A horvátokat nemcsak a korábbi és a jelenlegi magyar kormányok, hanem a magyar társadalom is szívesen látná az Európai Unión belül (74 pont). Ugyanakkor, míg Horvátország esetében egyértelmű a hazai támogatás, addig a többi nyugat-balkáni ország tagságával kapcsolatban már sokkal megosztottabbak vagyunk. Világos negatív attitűdök csak Koszovó (41 pont) és Albánia (40 pont) esetleges csatlakozását övezik, de Törökországot sem látnánk sokkal szívesebben (48 pont). Érdekesség, hogy Koszovó és Albánia belépését az – amúgy európai uniós kérdésekben a legoptimistább – LMP-s szavazók ellenzik a leginkább.

A magyar uniós elnökség legérzékenyebb kérdései várhatóan a tagállamok költségvetéseinek erőteljesebb összehangolásával kapcsolatos feladatok lesznek. A költségvetési- és gazdaságpolitika terén a magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) számára ugyanis semmilyen olyan intézkedés nem elfogadható, amely a nemzeti hatáskör csorbulásával járna. Ezért, ha a következő fél év során előtérbe kerülnek a további gazdaságpolitikai integráció erősítését célzó ügyek, nehezebbé válhat a magyar kormány számára, hogy a magyar soros elnökséget az „emberek elnökségeként” állítsa be.

A kutatás ábrákkal együtt letölthető itt.