E tanulmány célja bemutatni, hogy miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban, és hogyan vélekedik kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről, konfliktusokról és szereplőkről. Vizsgáltuk a világ vezető politikusainak és közéleti szereplőinek magyarországi ismertségét és népszerűségét, valamint részletesen elemeztük az USA és Kína megítélését. Külön fejezetben foglalkoztunk Magyarország nemzetközi szervezetekkel ápolt kapcsolataival, különös tekintettel hazánk NATO-tagságára. 2025-ös kiadványunkban is kiemelt figyelmet szenteltünk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos attitűdök feltérképezésére. A kutatásunk résztvevőit megkérdeztük Ukrajna EU-s és magyar támogatásáról, és az Oroszország elleni szankciókról. Feltártuk azt is, hogy a magyarok mennyire tartanak a háborús veszélytől, és öt adatfelvételre támaszkodva azt is vizsgáltuk, hogy az elmúlt két évben hogyan változott a háborúval kapcsolatos nyugati/ukrán és a Kreml által terjesztett narratívák érzékelt hitelessége.

"A világ magyar szemmel - Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2025-ben" innen letölthető. 

Főbb eredmények: 

- A magyarok többsége elutasítja az orosz közeledést, és a nyugathoz akar tartozni. 2025-ben a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet az állítással, miszerint „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie”. Ezzel szemben csupán 11 százalék gondolta úgy, hogy hazánknak nem kellene ragaszkodnia a nyugati orientációhoz. 

- Ausztriáról van a legpozitívabb véleménye a magyaroknak, Oroszország és Ukrajna megítélése egyaránt negatív. 

- A kormánypárti szavazók Ukrajnát, az ellenzékiek Oroszországot tartják veszélyesebbnek Magyarország számára. 

- Pártokon átívelő támogatottság a NATO-tagság mögött. A magyarok túlnyomó többsége (79%) a tagság fenntartására szavazna és csupán 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kilépést támogatná.

- Kopik a háborús félelem. 2025 őszén a magyarok fele nem ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. Ezzel szemben 46 százalék azok aránya, akik valamilyen mértékben tartanak ettől.

- A magyar társadalom egyre kevésbé szolidáris Ukrajnával. A háború elhúzódása és a kormány háborúval kapcsolatos kommunikációjának hatására kutatásainkban évről évre csökkent a szolidaritás a magyar társadalomban, különösen a humanitárius, de az anyagi és a katonai segítségnyújtás terén is.

- A magyarok kétharmada elutasítja Ukrajna EU-tagságát: A megkérdezettek szűk harmada (31%) pozitívan viszonyul a kérdéshez, míg közel kétharmaduk (64%) különböző mértékben elutasító.

- A magyarok többsége nem számít arra, hogy Donald Trump békét tud teremteni az orosz–ukrán háborúban, és szerintük nőtt a bizonytalanság a világban Trump elnöksége miatt. 

- A magyarországi ismertséget tekintve a dobogón Vlagyimir Putyin (95%), Donald Trump (94%) és Volodimir Zelenszkij (92%) foglal helyet. A lista negyedik helyén holtversenyben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen (86%), és a frissen megválasztott pápa, XIV. Leó (86%) foglal helyett. A francia elnök, Emmanuel Macron szintén 80 százaléknál magasabb ismertséggel (81%) bír hazánkban.

- XIV. Leó pápa a legnépszerűbb, Putyin és Zelenszkij a két legnépszerűtlenebb nemzetközi közéleti szereplő Magyarországon. Míg Vlagyimir Putyin megítélése stabilan rossz volt, addig Volodimir Zelenszkij imázsa egyre negatívabbá vált, és gyakorlatilag hozzáromlott az orosz elnökéhez. Donald Trump negatív megítélése lassan, de folyamatosan javult az elmúlt években. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen népszerűsége folyamatosan csökkent 2023 óta. 

"A világ magyar szemmel - Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2025-ben" innen letölthető. 

Szerzők: Bíró-Nagy András - Katona Bálint - Kósa Lívia - Molnár Kristóf - Varga Attila