logo

Hírek

2018-08-01

Politikai Útmutató Magyarországhoz - Kutatás a magyar társadalom politikai értékrendjéről

A Policy Solutions elemző intézet arra vállalkozott, hogy közérthető, de a korábbiaknál részletesebb és pontosabb kategóriákat állítson fel a szavazók politikai értékrendjének bemutatására.
Politikai Útmutató Magyarországhoz - Kutatás a magyar társadalom politikai értékrendjéről

A kötet szerzői abból indultak ki, hogy a brit „Political Compass” („Politikai iránytű”) kutatás mintájára a magyar társadalom is egy kétdimenziós koordinátarendszer keretein belül mutatható be legjobban, ahol egyszerre vesszük figyelembe a szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét. A kiinduló tézisünk, hogy a szavazók motivációit, pártválasztását, pártokkal és politikusokkal kapcsolatos attitűdjét ezen két értékrend „metszete” határozza meg, így ahhoz, hogy megértsük a társadalmat, egyaránt fontos tudnunk, hogy mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek.

 

A magyar társadalom politikai értékrendjének vizsgálatához két alapvető témakörben kutattuk a lakosság álláspontját 1000 fős országos, személyes megkérdezéses reprezentatív közvélemény-kutatással: gazdaságpolitikai kérdésekben, melyek magukba foglalták a piacgazdasághoz, az adózáshoz, az állam szerepéhez, a munka világához és a gazdasági egyenlőtlenségekhez való viszonyt, valamint társadalompolitikai kérdésekben, melyek része volt a családhoz, a különféle társadalmi kisebbségekhez, az állam és az egyén kapcsolatához és a szabadságjogokhoz való viszonyulás.

 

Gazdaságpolitikai dimenzió tekintetében a kutatásunk egy vízszintes, gazdasági baloldal – gazdasági jobboldal tengelyt állított fel, mely azt mérte, hogy a magyar társadalom egyes csoportjai milyen arányban képzelik el a két alapvető gazdaságszervező intézmény, a piac és az állam funkcióit a gazdaság működésében. Az állami újraelosztás, a gazdasági igazságosság, a munkavállalói jogok kiterjesztését, a piaci funkciók szabályozását támogatók állnak a tengely egyik oldalán, a verseny, a hatékonyság, a piaci értékek támogatói a másik oldalon. Társadalompolitikai dimenzió tekintetében a kutatásunk egy függőleges, társadalmi zártság – társadalmi nyitottság tengelyt állított fel, mely azt mérte, hogy a magyar társadalom egyes csoportjai milyen arányban támogatják egy kulturálisan nyitottabb, folyamatosan változó, vagy egy zártabb, tradíciókra építő ország létrehozását. A folyamatos társadalmi változás, a befogadás, az individualizmus, az egyéni jogok kiterjesztésének hívei állnak a tengely egyik oldalán, míg a tradicionális értékek, a közösségi szempontok, valamint a rend és a tekintély fontosságát hangsúlyozók a másik oldalon.

 

Az értékek feltérképezésére huszonnyolc állítást tettünk (tizennégyet gazdaságpolitikai, másik tizennégyet társadalompolitikai kérdésekben), melyekre a válaszadók „teljesen egyetértek”, „inkább egyetértek”, „inkább nem értek egyet”, „egyáltalán nem értek egyet” és „nem tudom” választ adhattak.

 

A huszonnyolc kérdés alapján egyértelműen kirajzolódott a teljes magyar társadalomnak – és annak fontosabb alcsoportjainak – a politikai értékrendje. Ahogyan azt a korábbi fejezetekben megállapítottuk, az adatok alapján látszik, hogy a magyar társadalom túlnyomó többségének gazdaságpolitikai értékrendje baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja kapott többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé. A baloldali többség a legtöbb esetben ráadásul elsöprő (akár öt-tízszeres többség), míg azoknál a gazdaságpolitikai állításoknál, ahol a jobboldali vélemény van túlsúlyban, ott maximum másfélszer annyian támogatták a piacpárti álláspontot, mint az ellenkezőjét.

 

Amíg a magyar társadalom gazdaságpolitikai értékrendjében a baloldali álláspont a domináns, addig társadalompolitika tekintetében már nem lehet ilyen egyértelmű megállapítást tenni. A tizennégy állításunk közül nyolc esetben kapott többséget a zárt társadalmat, hat esetben a nyitott társadalmat támogató kérdés. Négy esetben ráadásul a két különböző oldalt támogatók aránya tíz százalékon belüli különbséget mutatott, azaz társadalompolitikai kérdésekben jóval polarizáltabbak a szavazók, mint gazdaságpolitikai kérdésekben, ahol a legtöbb esetben nem szűk, hanem elsöprő többsége volt a gazdaságpolitikai baloldal álláspontjának. A társadalompolitikai kérdésekben tehát kevésbé szélsőséges eredmények születtek, mint a gazdaságpolitikai kérdések esetében, de összeségében így is inkább egy zárt társadalom képe bontakozik ki a kutatásból.

A Politikai Útmutató Magyarországhoz című teljes tanulmány ide kattintva olvasható.

A kutatásban a Friedrich-Ebert-Stiftung és Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin volt a partnerünk.



Vissza

Magunkról

A Policy Solutions egy budapesti és brüsszeli székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt. Munkánk fókuszában a magyar és az európai uniós politikai folyamatok értelmezése áll. Kiemelt kutatási területeink közé tartozik a demokrácia minőségének vizsgálata, az euroszkepticizmus, a populizmus és a szélsőjobboldal mozgatórugóinak elemzése, valamint a választáskutatás. 

Tovább

Facebook

Kövess minket Facebook-on!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel a Policy Solutions hírlevelére!