E tanulmány célja bemutatni, hogy miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban, és hogyan vélekedik kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről, konfliktusokról és szereplőkről. Megkérdeztük a válaszadókat arról, hogy szerintük milyen céloknak kellene meghatározni a magyar külpolitikát, valamint hogy melyik országokkal kellene Magyarországnak szorosan együttműködnie. Vizsgáltuk a világ vezető politikusainak és közéleti szereplőinek magyarországi ismertségét és népszerűségét, valamint részletesen elemeztük az USA és Kína megítélését. A magyar NATO-tagság mellett Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatottságát is felmértük.

Kiemelt figyelmet szenteltünk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos attitűdök feltérképezésére. A kutatásunk résztvevőit megkérdeztük Ukrajna EU-s és magyar támogatásáról, az Oroszország elleni szankciókról és a háború várható kimeneteléről. Külön foglalkoztunk azzal is, hogy a magyarok mennyire tartanak a háborús veszélytől, és mennyire tartják hitelesnek az ellenzéki háborúpártiságról és a kormányzati irredenta célokról szóló vádakat. Három adatfelvételre támaszkodva azt is vizsgáltuk, hogy az elmúlt évben hogyan változott a háborúval kapcsolatos nyugati/ukrán és a Kreml által terjesztett narratívák érzékelt hitelessége. Kutatásunk továbbá abba is betekintést nyújt, hogy a világ jövőjével kapcsolatosan milyen félelmei vannak a magyaroknak, és ezek az aggodalmak hogyan változtak az elmúlt két évben.

"A világ magyar szemmel - Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2023-ban" innen letölthető. 

Főbb eredmények: 

- A többség szerint Magyarország helye nyugaton van, de két év alatt duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének.

- Nem hisz abban a többség, hogy Magyarország lehet a közép-európai régió vezető hatalma.

- A magyar külpolitika két legfontosabb célja: a nemzeti szuverenitás védelme és az együttműködés nyugati szövetségeseinkkel. 

- A legtöbben Ausztriával és Németországgal, a legkevesebben Ukrajnával és Oroszországgal tartanának fent szoros partneri kapcsolatot. A fideszesek közel fele szerint Ukrajna, az ellenzékiek kétharmada szerint Oroszország jelent veszélyt Magyarországra.

- A magyarok háromnegyede támogatja az ország NATO-tagságát. 

- Ukrajna támogatása: a többség támogatja a humanitárius segítségnyújtást és az uniós pénzügyi támogatást, de ellenzi a katonai támogatást.

- A Fidesz és a Mi Hazánk szavazói szerint az EU gazdaságának jobban ártottak a szankciók, mint Oroszországnak, a hatpárti ellenzékiek relatív többsége szerint mindkét félnek egyformán ártottak. 

- Az oroszok további területszerzését vagy a frontvonalak befagyását valószínűsítik a magyarok, az ukránok előretörésére kevesen számítanak. A kizárólag kormánypárti médiát fogyasztók inkább tartják bűnösnek az ukránokat, míg a többnyire kormánykritikus médiát fogyasztók azzal értenek jobban egyet, hogy Putyin háborús bűnös. 

- Az Egyesült Államok a magyarok szemében: katonai és politikai világhatalom, mely veszít pozícióiból, de még mindig a szabadság és jólét országa. 

- A magyarok Kína-képe: gazdasági és politikai térnyerés, de nem jellemző rá a jólét és elnyomja a kisebbségeit. 

- A fideszesek negatívabbak az USA-val és pozitívabbak Kínával szemben, az ellenzékiek pontosan fordítva vélekednek a két országról. 

- A legismertebb nemzetközi közéleti szereplők Magyarországon: Vlagyimir Putyin, Ferenc pápa, Donald Trump. Ferenc pápa a legnépszerűbb, Putyin a legnépszerűtlenebb nemzetközi közéleti szereplő. 

- A jövőbeli háborúk és geopolitikai fenyegetések kerültek a magyarok globális problématérképének élére. 

"A világ magyar szemmel - Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2023-ban" innen letölthető. 

Szerzők: Bíró-Nagy András - Juhász Vanessza - Szászi Áron - Varga Attila

A tanulmány a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.