Feltehetően nem a népszerűség-hajhászás vezérelte az Orbán- és a Bajnai-kormányt a 2011-es magyar EU-elnökség prioritásainak kiválasztásakor, elképzeléseik nagyrészt mégis találkoznak a lakosság érdeklődésével – derül ki a Policy Solutions és a Medián közös kutatásából.

A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint a magyar lakosság körében a fideszes Áder János és a jobbikos Morvai Krisztina a két legismertebb európai parlamenti képviselő. A két politikust a válaszadók 12 százaléka nevezte meg „fejből”. A szakmai munkában legaktívabb EP-képviselőket viszont nem ismerik a magyarok.

A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint egy hónappal Magyarország uniós elnökségének kezdete előtt többségben vannak azok, akik nem tudják, hogy 2011. január 1-től hazánk lesz az EU soros elnöke. A megkérdezettek mindössze 45 százaléka tudta „fejből” megmondani, hogy a következő fél évben Magyarország lesz az EU élén.

Novemberben a magyar EP-képviselők közül többen is belevetették magukat a magyar belpolitika két meghatározó témájának, a magánynyugdíj-pénztáraknak és az új „médiaalkotmánynak” a vitájába.

Orbán lépése a Fidesz korábbi álláspontjainak és tetteinek ismeretében nem volt váratlan, ugyanakkor mégsem elvi-ideológiai, hanem sokkal inkább fiskális-taktikai szempontok motiválták a pénztárak felszámolására, a nyugdíjrendszer gyökeres átalakítására irányuló döntését.

Az Európai Parlamentet itthon övező egyik leggyakrabban hallott mítosz, hogy jellemzően azok mennek ki képviselőnek, akik már nem akarnak semmit a politikában, és inkább a nyugodt brüsszeli éveket választják, jó fizetéssel. A jó fizetés a magyar parlamenti kereseti lehetőségekhez képest tény, a könnyed, „munkamentes” évek viszont, ahogy a képvisel...

A Policy Solutions békés karácsonyt és boldog új évet kíván az elemzései iránt érdeklődő minden olvasójának, és a tanácsai iránt érdeklődő minden ügyfelének!

A Policy Solutions legfrissebb elemzésében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 2006 és 2010 között elhangzott felsőoktatási témájú parlamenti felszólalásait vetette össze a múlt héten közzé tett előzetes felsőoktatási törvénykoncepcióval, arra keresve a választ, hogy mennyire konzisztens a Fidesz-KDNP politikája kormányon és ellenzékben.

Több magyar EP-képviselő is jelentős szakmai ranggal járó feladatot teljesített október folyamán, és egyúttal véget ért a magyar képviselők körében az előző hónapban tapasztalható pártpolitikai adok-kapok.

Novemberben folytatódott együttműködésünk a „The Budapest Times” hetilappal. Az angol nyelvű újság politikai elemzései között az Alkotmánybíróság hatásköreinek csökkentése elleni tüntetésekről, illetve a Fidesz és a KDNP közötti oktatáspolitikai csatákról szóló írásaink jelentek meg.