Az Európai Unió 27 országából Magyarországon folyósítják majd a legrövidebb ideig a munkanélküli segélyt, ha a kormány valóban 3 hónapra csökkenti az ellátás hosszát – áll a Policy Solutions közpolitikai elemzésében. A politikai elemző intézet az Európai Unió tagállamainak munkanélküli segélyezési rendszereit vizsgálta, a segély folyósításának hossza és annak mértéke alapján.

A munkanélküli ellátás hosszát az Európai Unió 27 tagállama saját hatáskörben állapítja meg. Közös pont azonban az európai szociális rendszerekben, hogy az állás nélkül maradtak számára mindenhol elérhető egy legalább 5 hónapig tartó juttatás folyósítása, a 3 hónapos szabályt bevezető Magyarországot kivéve. A Policy Solutions elemzéséből kiderül, hogy az Unió többi tagállamában a gazdasági válság alatt is fenntartják vagy éppen erősítik a magyarhoz képest jóval hosszabb időtartamú szociális védhálót: 15 országban van lehetőség legalább egy éven keresztül igénybe venni a munkanélküli segélyt.

A Policy Solutions kiemeli, hogy az országok gazdasági fejlettségének és a jóléti állam különböző fejlődési pályáinak okán óriási eltérések figyelhetők meg az állam szociális szerepvállalásában. Azonban még a magyar viszonyokhoz legközelebb álló közép-kelet európai országok is rendszerint lehetővé teszik, hogy a munkanélküliek nagy többsége legalább hat hónapig igénybe tudja venni a segélyt. Szlovéniában 3-12, Csehországban 5-11, Szlovákiában 6, Lengyelországban és Romániában pedig 6-12 hónapig folyósítható a munkanélküli ellátás.

A legtöbb ország törekszik arra is, hogy valamilyen rendezőelv alapján differenciálja a segélyek mértékét. Az EU tagállamainak többsége ezért rendszerint idősávokat jelöl ki, amelyen belül kiszámítják a segélyt igénylő számára, hogy mennyi ideig kaphatja majd a juttatást az államtól. A differenciálás alapja lehet a kedvezményezett kora, a korábbi munkaviszony vagy a kötelező biztosítás fizetésének hossza, de akár a gyermekvállalás vagy a regionális munkanélküliségi ráta is. A magyar rendszerből ezek a különbségtételek hiányoznak. A megváltoztatott magyar munkanélküli ellátási rendszer tehát nemcsak példátlanul rövid ideig nyújt segítséget a munkanélkülieknek, de egyben rugalmatlan is.

Ugyanakkor, a Széll Kálmán terv alapján a segélyezés első hónapjában a megelőző időszak bérének 90%-át, ezt követően 80%-át, végül 70%-át kapja kézhez a munkanélküli. Így a segély mértéke jóval közelebb lesz a korábbi kereset szintjéhez, mint a legtöbb európai országban. Ez ráadásul arányában magasabb összeget jelent, mint a jelenlegi rendszer alapján jutatott segély, és az észak-európai országok modelljéhez hasonlít, ahol ugyancsak a bér 70%-a vagy annál magasabb a segély. Jelentős különbség azonban a magyarországi helyzethez képest, hogy ezen országokban nem csak a segély mértéke magas, hanem a segélyezés ideje is hosszú: az északi országokban nem 3 hónap, hanem akár 2-3 év is lehet.

A teljes elemzés letölthető pdf-ben innen.